NB1/B: MEGFOGYATKOZVA, TISZTES HELYTÁLLÁS MISKOLCON…
Felnőtt csapatunk egy páratlan sérülés és betegség hullám következtében alaposan tartalékosan, több meghatározó emberét nélkülözve kellett hogy pályára lépjen a sokak által várt NB1/B zöld csoportos rangadón Miskolcon.
Ennek ellenére csapatunk kezdte jobban a szépszámú hazai közönség előtt a mérkőzést. Antóni hárompontosa után 2-6-ra elléptünk riválisunktól. A folytatásban ahogy ez várható volt, egy rendkívül fizikális és teljesen kiegyenlített küzdelem fojt a pályán, mely 13-15-ös újpesti előnnyel zárult.
A második negyedben továbbra is főként a védekezés volt terítéken mindkét oldalon, szemmel látszódott hogy a két fél remekül felkészült egymásból. Ez az etap is pontszegénységet hozott, azonban így is sikerült egy minimális előnyt kiépítenünk. A nagyszünet 24-29-es vendég előnyt hozott.
A harmadik negyedet bosszantó hibákkal kezdte csapatunk mind támadó, mind pedig védőoldalon egyaránt. Ez valószínűleg a szűk rotációnak volt betudható, hisz jóval hamarabb jött elő a fáradtság a bevethető játékosainkon. Ekkor azonban még nem éltek ezzel úgy a hazaiak, hisz támadásban sokat hibáztak ők is, illetve a védekezésünk jónak mondható volt még ekkor is. A negyed derekáig ugyan már csak 1 pontos, de mégis előnyt birtokoltunk, legfőképp a dupla duplát (11 pont 10 lepattanó) szállító Varga eredményességének köszönhetően. A hazai áttörést Lajsz közelije hozta meg, majd kisvártatva Pintér is betalált, amivel 40-37-re már a Miskolc vezetett hosszú idő után. Surmann Gábor vezetőedző időt is kellett hogy kérjen csapatának, bízva abban hogy sikerül ezáltal megtörniük a hazai lendületet. Ezt végül is sikerült, ellenben támadásban képtelenek voltak pontot szerezni az addigra már egyre jobban elfáradó játékosaink. Befejezésképpen 43-38-al várhatták a csapatok a záró felvonást.
Az utolsó játékrészt a hazaiak kezdték jobban egy villámgyors 7-0-ás “futással”, amivel már több mint 10 pontos előnyük alakult ki. A 36. percben egyszer még visszajöttünk 6 pontra Katona ziccere után, de a Kozák-Lajsz duó hadhatós közbenjárásával rövid időn belül újra 10 pont fölé nőtt a differencia. Az utolsó két percben a győztes ki léte már eldőlt, azonban a csapatok nagy taktikai harcot vívtak annak érdekében, hogy a különbség az egyik fél részéről kevesebb, a másik fél részéről pedig több legyen mint az első mérkőzésen kialakult 12 pont. Ebből sovány vigasz, de csapatunk jött ki jobban az összességében 15 pontig jutó Antóni jó büntetőzése, illetve Bea szemfüles ziccere után. A végeredmény 65-58 lett a Miskolc gárdájának, az egymás elleni összevetésben viszont mi felénk billen a mérleg, ami adott esetben az alapszakasz végelszámolásánál még sokat érhet egy kedvezőbb pozíciót illetően.
Surmann Gábor: “Mindenek előtt gratulálok a MEAFC-nak, a második félidei teljesítményük miatt azt gondolom megérdemelten nyertek. Nehéz sportszakmailag hirtelen a mérkőzést követően nyilatkozni, főleg az elmúlt két nap minket ért előzményei folytán. Magával a derbivel meg kell hogy mondjam ambivalens érzéseim vannak. Egyfelől rendkívül büszke vagyok a megfogyatkozott csapatunk pályára lépő tagjaira, másfelől pedig úgy érzem “hagytunk még benne” a meccsben. A kulcs a harmadik negyed rövidzárlata volt, ezt majd ki kell elemeznünk alaposan házon belül. A stratégiánk védekezésben azt gondolom annak ellenére működött, hogy szerda estig még egy egészen más haditervvel készültünk, de az élet közbeszólt. A 65 kapott ponttal elégedett vagyok. Remélem mihamarabb visszatérnek a hiányzóink, csak az érdekel jelenleg, hogy mindenki egészséges legyen. Most nyalogatjuk picit a sebeinket, hogy aztán jövő héttől újratervezést eszközöljünk. Gratulálok még egyszer a hazaiaknak, nem lennék meglepve ha még találkoznánk majd a későbbiekben. Hajrá Újpest!”
Statisztika:
