NB1/B: MEGVAN AZ ELSŐ “HAZAI” SIKER IS…
A horrorisztikus sérüléssel induló mérkőzésen csapatunk meggyőző játékot mutatva bizonyult jobbnak a SMAFC-nál.
Beszámoló
Szombat este újdonsült ideiglenes otthonunkban, a rengeteg nagy csatának korábban otthont adó régi Tungsram pályán fogadtuk a Soproni MAFC gárdáját. A kormányrendeletet követően alaposan felfordult az egyesület élete, hiszen számos iskolát és edzésidőt kellett elhagynunk, ami igen komoly kihívások elé állította a klubbot az edzések megoldása végett. Felkészülésünk tehát nem volt túl ideális, viszont jó hangulatban, az első fordulóban begyűjtött Tiszaújváros elleni sikerrel a zsebünkben magabiztosan vártuk a SMAFC elleni összecsapást.
A mérkőzés viszont egy szörnyű és egyben nagyon sajnálatos eseménnyel indult, ugyanis rögtön a feldobást követően, a 15. másodpercben egy ártatlan szituációnak tűnő mozdulat után a vendégek irányítója súlyos sérülést szenvedett. A mérkőzés több mint 30 percig állt, a mentők szakszerű ellátását követően kórházba szállították a játékost. Ezúton is kíván jobbulást neki, és mihamarabbi visszatérést a Megyeri Tigrisek Sportegyesület. A kényszerszünetet követően a még szemmel láthatóan kezdetben sokk alatt lévő csapatok nehezen pörögtek fel újra a mérkőzésre. A megengedettnél több hiba volt mindkét fél játékában, sok ki nem kényszerített hiba, rontott dobás jellemezte ezt a szakaszt. Az 5. percig nagyjából fej-fej mellett haladtak a csapatok (12-10), amikor is a mieink támadásban Csaba György vezérletével magasabb fokozatba kapcsoltak, védekezésben pedig szigorítottak, ennek eredménye lett a 29-13-as vezetés az első negyed végénél.
A második negyedet hasonló szellemben kezdte a társaság. Öröm volt látni, ahogy a padról beszálló játékosok (különösen a Pollák-Ondima-Kelemen trió) mennyi energiát hoztak a pályára. A 15. percben már több mint 20 pont volt a két fél között, amikor is érthetetlenül elkezdtük a “megvan már a meccs ne erőlködjünk…”-című mentalitást. Ezt egy időkéréssel azonnal megkívánta szüntetni a hazai vezetőedző. A SMAFC ugyan 11 pontos különbségre visszatudott jönni, az estén számunkra komoly gondot okozó Kovács Benedek jóvoltából, de a nagyszünetig még idő előtt rendezve a sorokat, Horváth Ákos pontjaira alapozva, újra 20 pont körüli fórunk adódott (53-35).
A harmadik negyed kissé “döcögősen” kezdődött, amely után egy hazai védekezés váltás nagyon megzavarta a tőlünk kisebb rotációval játszó és már fáradó vendégeket, akiket folyamatosan hibába kergettünk ezáltal. Amerikai légiósunk is nagyon elkapta a fonalat ekkor, mellette a kiváló formának örvendő Csaba is megállíthatatlan volt, így hiába nőtt fel a Bakk-Szegedi páros Kovács mellé pontszerzésben, gyakorlatilag eldőlt a mérkőzés a 3. negyed végére (81-53).
A negyedik negyed gyakorlatilag már csak a formalitásról szólt. Hazai részről minden bevethető játékos pályára tudott lépni, ezáltal fiataljaink is értékes perceket tölthettek a parketten. Az “i-re” a pontot Kelemen tette fel szemfüles kosarával, elérve ezáltal csapatának a 100 dobott pontot, kialakítva a 100-70-es végeredményt.
Összességében: A mérkőzés elején történt esemény után nehéz volt felpörögni mindkét társaságnak az összecsapásra. Örömteli azonban hogy az első hazai mérkőzésünket a nehézségek ellenére is győzelemmel abszolváltuk, mindezt az ideiglenes új otthonunkban. A mérkőzés végeredménye megérdemelt hazai győzelmet mutatott, de a SMFC-ot is dicséret illeti, a megfogyatkozott csapatuk amit tudott megtett az estén.
Egyénileg: Több jó teljesítmény adódott, de Csaba Gyuri 27/6 dobott pont, 33 VAL teljesítménye így is kiemelkedik, mellette Rackley 17 dobott pont, 30 VAL-t gyűjtött, illetve Horváth Ákos 12/6 pont, 23 VAL teljesítménye az ami megsüvegelendő. De ahogy azt fentebb is megírtuk, a Pollák-Kelemen-Ondima cserepadról érkező produktuma is pozitívum.
Surmann Gábor: Magáról a mérkőzésről most nem szeretnék nyilatkozni. A győzelem számomra jelen pillanatban csak sokadlagos. Sokkal fontosabbnak tartom, hogy jobbulást kívánjak Soós Bencének, illetve a távol maradó Márkus Tomiéknak. Szeretném mihamarabb a pályán látni őket újra játszani. Egészség a legfontosabb. Sok sikert kívánok a Sopronnak a továbbiakban.
