NB1/B: Szomorú szombat este…

Felnőtt csapatunk vereséggel folytatta szereplését a bajnokságban, miután nagy csatában 88-86 arányban alul maradt a Vásárhelyi Kosársuli vendégeként.

Beszámoló: Szombaton este a hasonlóan mint mi, mindössze két vereséggel álló Hódmezővásárhely gárdájához látogattunk. A mérkőzésre nem tarthatott velünk a csapatkapitány Csaba, illetve a továbbra is maródi Ondima. 
A mérkőzés elején kissé “bent maradt” a csapat az öltözőben, és a hazaik Béres Nándor vezetésével 8-2-es előnyt alakítottak ki. Nem sok kellett azonban ahhoz, hogy csapatunk magához vegye a kezdeményezést, és szigorítva a “hátsó alakzatunkon” , relatíve gyorsan megfordítottuk az eredményt. Támadásban elsősorban a 90-szeres válogatott játékosunkra, Horváth Ákosra, illetve a palánk alatt domináló Ivosevre támaszkodtunk. A 9. percben már tíz ponttal is vezettünk (16-26), azonban két védekezésben elkövetett buta figyelmetlenség után 21-26-al zárult az összecsapás. 
A második negyedet már jó felfogásban indítottuk el, aminek hozadéka egy újabb tíz pontos fór kialakítása lett, ugyanis Ivosev labdaszerzése és látványos zsákolása után már 26-36-os eredményt mutatott a kijelző. A Vásárhelyiek azonban megérezték hogy az Újpest védelem dekoncentrálttá vált, aminek következtében támadásban is pontatlanná vált a játékunk. Az estén felettébb pontosan célzó Varga Zalán vezetésével pedig nem hogy felzárkózott a házigazda, hanem még a vezetést is átvette a félidőre (42-41). 
A második játékrész gigászi küzdelmet hozott, és egy teljesen kiegyenlített, nagyon fizikális mérkőzés alakult ki. Hol az egyik, hol a másik csapat vezetett. A megalkuvást nem tűrően játszó vendéglátóknál mindig akadt aki tolt egyet azon a bizonyos szekerén. Tőlünk a második félidőre markáns teljesítményt hozó Mészáros, illetve a fentebb már említett Horváth Ákos jeleskedett. Gondjainkat tetézte hogy a harmadik negyedben Ivosev viszonylag hamar megkapta a negyedik személyi hibáját. A negyed vége 64-60-as hazai vezetéssel zárult. 
A záróakkord sejthetően nem kevés izgalmakat tartogatott. A mérkőzés ahogy közeledett a végéhez, egyre feszültebbé kezdett válni, igaz megjegyezendő, hogy abszolút sportszerű mederben vívta a csatát egymással a két fél, igazán színvonalas kosárlabdát prezentálva. A házigazdák, amikor esélyünk adódott a magunk javára billenteni a találkozót, mindig akadt közülük olyasvalaki, aki kihasználta az adott hibánkat és kegyetlenül megbüntetett. Az utolsó percre megérkezve 79-79-es állásnál Molnár a sokadik fontos pontját szerezte egy szép egyéni akciót követően,  amivel  közelebb került a győzelemhez a házigazda. Az ellentámadásból a fiatal Varga harcolt ki azonban faultot, és a mindössze 20 éves játékosunk hidegvérrel értékesítette mindkettő büntetőjét, amivel egalizáltunk (81-81).  A következő szó Rostásé volt, aki egy szemfüles, roppant fontos két pontot “talált” csapatának, azonban Vargának erre is volt válasza, így nagyjából 40 másodperccel a vége előtt 83-83-nál ismét jöhetett a Hódmezővásárhely. Ami ekkor történt ki ki döntse el annak igazságát, jogosságát. Ugyanis a következő hazai támadásnál, néhány másodperccel a támadóidő lejárta előtt Bálint ütközött egy betörésnél az ex-vásárhelyi Kelemennel, és az egyik játékvezető, némi bizonytalanság után, nem kevésbé igen csak meglepő módon technikai hibával jutalmazta játékosunkat. Mindezt úgy hogy valós kontakt történt a két játékos között, illetve Kelement korábban egyszer sem figyelmeztették a játékvezetők. Varga Ákos értékesítette az “ajándékot”, ráadásul ebből még fel sem ocsúdva, Bálint Erik “clutch” ziccert dobott védőink szorításában, így 86-83-ra ellenfelünknél volt az előny. Időkérés azonnal jött persze Surmann Gábor vezetőedzőtől, aki a megmaradt 14 másodpercre mint kiderült az azonnali egyenlítést célozta meg csapatunkkal. A felrajzolt figurából aztán először Ivosev, majd a támadó lepattanó megszerzését követően egy kiosztás után Horváth Ákos (8 méteres) triplája is kimaradt, amit a Vásárhelyiek kaparintottak meg. Molnár Bencét faultoltuk, akinek nem remegett meg a keze, így az újabb időkérés után már csak kozmetikázni tudott a csapatunk, kialakítva a 88-86-os eredményt. 

Összességében: Az biztos hogy nehéz “kirándulásra” számított a csapat, és az is lett belőle. A Vásárhelyiek nagyon extra napot fogtak ki, lényegében minden pályára lépő játékosuk hozzátudott tenni, ellenben a mi amúgy is megfogyatkozott oldalunkkal szemben.
Egyénileg: Az Ivosev-Horváth-Mészáros tengely hozta az elvártat, ami nem csak a statisztikai lapból volt kiolvasható. 
Surmann Gábor: Először sajnáltam hogy Vásárhelyen a vesztes csapat edzőjét meg sem kérdezik mérkőzés után interjú keretében, de aztán végig gondoltam tán jobb is hogy így alakult. Ugyanakkor már a meccs után rögtön szóban, később írásban, de most nyíltan harmadszor is szeretnék gratulálni Tóth Tamás kollégámnak és csapatának. Extra motiváltan, tényleg szívvel lélekkel, és bár kimondani is szörnyű, de jobban akarták ezt a győzelmet. Kollégám forgatókönyve “nyitott könyv” volt számomra (nyilván a mienk is neki), amit bár remekül csináltak, viszont ezt nekünk érthetetlenül csak a 15. percig sikerült maximálisan kontroll alatt tartani. Utána pedig azt hittük hogy a mezünk illetve a szép “csukáink” elegek lesznek és megoldanak például olyat mint hogy “egyéni felelősség védekezésben”…. Emelem kalapom a hazaiak küzdeni akarása és lelkesedése előtt, és mivel tudom jól hogy Vásárhelyen nagyon szeretik a kosárlabdát az emberek, őszintén sajnálom hogy ezt nem láthatta a mindig szép számmal jelenlévő nagyérdemű. A házigazdák edzője már évek óta egy versenyképes csapatot “gyúr” össze szezonról szezonra, így bár azt is mondhatnám hogy nem szégyen kikapni tőlük, viszont nekünk a céljaink elérése érdekében ezen mérkőzéseket győzelemmel kell abszolválnunk a jövőben. A mérkőzés végénél történt ominózus esetről, bár sokan kérdezték, de nem szeretnék véleményt formálni, hisz én inkább a saját házunk táján sepregetnék, s fogok is. A játékvezetők is emberek, ugyanúgy tévedhetnek, akár mint én edző. Hétfőtől változtatunk egy két dolgon, és egyet garantálok, egy egészen más szellemiségű társaság fog kifutni a szombati hazai mérkőzésünkre. Gratulálok még egyszer a hazaiknak, és mielőbbi visszatérést kívánok Perák Denisnek.