NB1/B: VERESÉG IDEGENBEN IS…

Csapatunk a 2. fordulóban Hódmezővásárhelyre látogatott annak reményében, hogy az első fordulóban a Győr ellen begyűjtött nem várt vereségen (77-84) javítani tudunk. Ellenfelünk hozzánk hasonlóan kezdte az idei kiírást, ugyan idegenben, de meglehetősen simán maradt alul a SMAFC vendégeként (86-71).

A mérkőzést a továbbra is maródi Antoni hiányában kezdtük, ráadásul a társaság mintha a “buszban maradt” volna. A hazaiak a Varga Ákos-Pavlovic duó egyéni akcióira alapozva rögtön egy 11-2-es futással indítottak. Surmann Gábor vezetőedző időkéréssel próbálta megtörni a sárga mezesek lendületét és felrázni az övéit. Ez helyenként sikerült is, mert bár Pavlovic újabb kettesével már kétszámjegyű különbséget mutatott a kijelző, rögtön az ellentámadásból előbb Rosemond egy triplával, Nárai pedig egy szemfüles közelivel zárkóztatta az övéit. A hazai vezérek, így a két Varga, illetve Pavlovic rátett egy újabb lapáttal, amivel már ismét 10 pont feletti előnyt birtokoltak vendéglátóink. A csereként nagyon energikusan és nem kevésbé (talán egyedüliként?) harcosan beszálló Puszta süllyesztett el egy hárompontost, amit a fiatal saját nevelésű, és az estén szintén csalódást nem okozó Pollák toldott meg egy sikeres közelivel. Így 22-15-el zárult az első játékrész.

A második negyedet hasonlóan enerváltan, mondhatni tűz nélkül kezdték a mieink. Ezt, az extrát nyújtó Pavlovic vezette Hódmezővásárhely köszönte szépen, és előnyüket folyamatosan építgették. 37-22-nél újabb időkéréshez folyamodott a szakmai stábunk, mely után centerünk, Varga Dániel pontjaival 40-28-ra zárkózott fel csapatunk.

A második játékrészt egy egészen más felfogásban és szembetűnően feljavult védekezéssel kezdték a mieink. A “hátsó alakzatunk” ki lett tolva, és az agresszivitás is feljavult, mely látszólag nem ízlett a hazai gárdának. Labdaszerzéseink következtében könnyű kosarakat tudtunk szerezni, mellyel elindult a felzárkózás. A hazaiak vezetőedzőjének Kelemen ziccere után 5 pontos különbségnél időt kellett kérnie a 23. percben. A folytatásban a rutinos játékosai mellé felnövő, és extrát hozó Bodócsi hathatós segítségével a hazaiak újra 10 pont fölé tornázták a különbséget. Ekkor a Puszta-Pollák, és a második félidőre igen csak feljavuló Katona közreműködésével egy labdás különbségre zárkóztunk fel (53-50). Ezt követően két támadásunk is volt ahhoz, hogy esetleg egyenlítsünk, de eme sanszokat elpuskázta a gárda. És ahogy az lenni szokott… a kihagyott lehetőségek megbosszulták magukat, ugyanis előbb a hazaiak fiatalja Borbáth, majd Vejinovic dobott 10 méterről egy-egy demoralizáló triplát két támadás leforgása alatt, amivel újra 10 pontosra ugrott villámgyorsan a különbség. Fiaink ekkor azonban, óriási plussz energiákat mozgósítva újra visszajöttek a mérkőzésbe a zsinorban 6 pontot jegyző Katonának köszönhetően. A negyed 63-58-as hazai előnnyel zárult.

A negyedik negyed is jól indult számunkra. Katona gyönyörű egyéni akcióját követően újra egy labdás különbségre hozta fel a csapatot (63-60). Egy védelmi figyelmetlenséget azonban a túloldalon Varga Zalán használt ki, és helyezett mértani pontossággal egy triplát a gyűrűnkbe (66-60). Ráadásul támadásban egy buta vállalást követően még egy gyorsindítást is kaptunk Varga Ákos befejezésével. A Pollák-Varga Dániel kettős pontjai azonban azt sugallták hogy még meccsben szeretnénk maradni (68-64). Ekkor azonban jött Bodócsi, aki viszont szállítva a hazaiaknak az óriási (és csapatunk számára váratlan) extrát, előbb triplával, majd egy duplával terhelt meg bennünket. Így 73-64-nél Surmann Gábor vezetőedző hiába kért időt, -utólag mint kiderült- már nem volt visszaút. Ez a folyamatos eredmény után futás, a kétszeri nagy különbségről való felzárkózás, illetve a két kezünkön megszámolható mennyiségű bekapott demoralizáló vásárhelyi kosarak megpecsételték a második félidőben már becsülettel küzdő, ám az első játékrészben “takarék lángon” teljesítő játékosainkat. A 91-74-es végeredmény talán túlzó, ennyi nem volt a két fél között, viszont a Vásárhelyiek győzelmi érdemei vitathatatlanok. Apró öröm egyesületünk számára, hogy az utolsó percekben az addig nem játszó fiatal játékosaink is pályára léphettek, sőt, a mindössze 18. életévében járó saját nevelésű Kékesi mesteri hárompontost is szerzett csapatának.

Surmann Gábor: Mindenek előtt gratulálok a Vásárhelynek, illetve külön a fiatal játékosuknak, Bodócsinak, aki talán élete meccsét játszotta és adott óriási extrát a jól játszó hazaiaknak. Az első félidőben nagyon ólomlábakon, illetve lelketlenül kóvályogtunk a pályán. Utóbbinak most itt véget fogok vetni, több ilyen nem fog előfordulni. A második félidőben kétszer jöttünk vissza a meccsbe -15-ről, de mindig akadt valaki hazai részről, aki demoralizáló kosarat szerzett, így ez a folyamat az utolsó negyedre teljesen felemésztette a játékosaimat. A különbség tán túlzó, de a hazai győzelem megérdemelt.

statisztika: http://hunbasket.hu/merkozes/x2122/hun2b/hun2b_717