NB1B: Bevettük Pápát…

Az NB1B Zöld csoportjának utolsó előtti fordulójában a lila-fehérek Pápára látogattak, ahol idén mindössze egy csapat tudott eddig nyeri a hazaiak ellen. Így hát adva volt a feladat az újpestieknek, melyet ezúttal Horváth Ákos nélkül is sikerült teljesíteni.

Az alapszakasz utolsó előtti fordulójában ahhoz a Pápához látogattunk, akiket hazai környezetben ugyan 111-85-ös arányban legyőztünk, de saját otthonukban impozáns (10-1) mérleggel bírtak a mérkőzést megelőzően. Csapatunkból az előző héthez képest többen visszatértek kisebb-nagyobb feladatokat bírva, viszont a 90-szeres válogatott játékosunkra, Horváth Ákosra még nem számíthatott Surmann Gábor vezetőedző.
A mérkőzést mi kezdtük jobban 0-4-el, amire Erdei csak két perc eltelte után tudott válaszolni egy hárompontossal. A negyed derekáig gyakorlatilag fej fej mellett haladtak a csapatok (12-13), ekkor azonban a csereként nagy energiát pályára hozó és egyúttal a festéket korlátlanul uraló Peringer jóvoltából kezdtünk meglépni riválisunktól. Murai ziccere ugyan még közelebb látszódott hozni a vendéglátókat, de Ivosev dudaszó előtti triplájával mégis majd 10 pontos előnyt kreált csapatunk (17-26). 
A második negyedet szerb légiósunk ott folytatta ahol az elsőt abbahagyta, így egy újabb mértani pontos triplával tolta meg az újpesti szekeret. A különbség percről perce nőni kezdett az agresszív védekezésünknek, illetve magának az iramnak köszönhetően amit diktáltunk. A nagyszünetre 40-56-os magabiztos előnnyel térhettünk. 
A harmadik negyedet egzakt fölényben folytattuk, s mondhatni egyoldalú párharc képét mutatta a találkozó. A 26. percben elméletben eldőlni látszódott a találkozó 50-73-as lila fehér vezetésnél, gondolta a csapat…! A gyakorlat azonban valami egészen mást hozott mint amit elképzelt a társaság. A Pápa még a negyed végéig kihasználva a jelentős előny birtokában koncentrációt vesztő csapatunk hibáit, egy 14-3-as “futással” belátható távolságon belülre ért (64-76). 
A záró negyedet mi kezdtük kosárral, és bár rengeteg pontot kezdtünk kapni, mindig volt részünkről is valakinek válasza, amivel tudtuk tartani az addigra már összességében nagyot apadó előnyünket. Így ment ez a 36. percig, amikor is Ivosev harmadik triplája után 80-89-re vezettünk. A talán élete meccsét játszó Erdei az ellentámadásból azonnal válaszolt erre, sőt, a sorozatos gyermeteg hibáinkat kihasználva a Pápa előbb Hódi jóvoltából egyenlített, majd a rutinos Koma 1 sikeres büntetője után már át is vette a vezetést (először a mérkőzésen) 90-89-re. Vezetőedzőnk időt is kellett kérjen az akkor már extázisban játszó Pápaiak megtörése érdekében. A folytatás után Horváth Kristóf “assziszt értékű” kimaradt közelije után Ivosev “clutch” lepattanóból 2+1-et ért el (90-91). A büntető kimaradt, ahogy a következő pápai akció is Sonyák elhibázott hárompontosa után, amit egy villámgyors Csaba ziccerrel büntettünk (90-93). Ekkor Kálmán László kért időt, hisz csapata mindenképp gólkényszerben volt a kevéske hátralevő idő miatt. Hódi triplája azonban lejött, így 40 másodperccel a vége előtt támadhattunk a mérkőzés lezárásáért. Amit a pápai születésű, épp ezért még pikánsabb hogy irányítónk Horváth Kristóf zárta le a rangadót, ami végül 90-96-os Újpest győzelmet hozott. 
Összességében: “Egyszer nagyon fent (26 percig), aztán nagyon lent (onnan -1), hogy aztán megint fent legyünk (90-96)…Tanulságos mérkőzés volt ez csapatunk számára az egyszer s mind biztos, ellenállhatatlan kompetitív kosárlabda két és fél negyedig, mely után egy gyakorlatilag egál meccset produkáltunk. 40 pontot kaptunk 13 perc alatt, ami minden elmond ezen szakaszról. A Pápa bebizonyította szezonban sokadjára, hogy kiváló csapatuk van, mely nem véletlenül fektette két vállra az összes riválisunkat hazai környezetben. 
Egyénileg: Ivosev-Horváth Kristóf-Peringer trió helye megkérdőjelezhetetlen a képzeletbeli MVP dobogón. Statisztikai mutatóik fentebb olvashatók.
Surmann Gábor: Egy ilyen mérkőzés után nehéz bármit is mondani. 25 percig egy abszolút egyoldalú találkozót mutatott a játék képe, csapatom nagyon magas szintű produktumot rakott le ez idő alatt. Utána viszont a tetemes előnyünk elhitette velünk hogy ez a mérkőzés megvan. A hazai csapat ezt köszönte szépen, és egy teljesen nyílt végjátékot csinált, óriási tartásról és küzdeni akarásról tanúbizonyságot téve. Ezért gratulálok nekik. Ennek hogy ez igy alakult részünkről a felelőse csakis én vagyok, be kell ismerjem nagyot hibáztam. Roppant mérges vagyok magamra. Viszont amellett sem szabad elmenni hogy csapatom ilyen mélyről amibe kerültünk, mégis betudta húzni a rangadót. Pápára nem győzni járnak a csapatok, külön öröm hogyha már így alakult, hogy egy egál végjátékot sikerült győzelemmel abszolválnunk idegenben. A győzelmet az egyesületünk egyik fő mozgató rugójának ajánlom névnapja alkalmából, illetve a Pápa legendás alakjának, Vajda Józsinak, akit sajnálok hogy nem lehetett jelen. Egészségben gazdag folytatást kívánok mindkét félnek.