NB1B: Egyenlítettünk

Felnőtt csapatunk összesítésben kiegyenlítette, s egyúttal ki is harcolta a mindent eldöntő 3. mérkőzést a párharcban, mellyel továbbra is versenyben maradtunk a feljutásért.

A mérkőzést csapatunk némileg szokatlan felállásban, de annál nagyobb elánnal kezdte a Tungsram pályán megrendezett, a párharc második mérkőzésén. Már a 4. percben 11-4-es hazai előnyt mutatott az eredményjelző, mely szakaszban pontos türelmes támadások, és kemény védekezés jellemezte játékunkat. Saeed Armaghani a vendégek vezetőedzője hiába próbálta csapatánál időkéréssel rendezni a sorokat, a folytatásban Horváth Kristóf precíz triplája után már kerek 10 pontos fórral bírtunk (14-4). Ezt követően azonban az Óbuda védekezése jelentősen feljavult, a mieink pedig ritmust vesztettek támadó és védőoldalon egyaránt. Egy 2-13-as “futással” Varga Dániel közelije után már 16-17-re a Kaszások vezettek. Feltűnő volt az a több ki nem kényszerített, bosszantó hiba melyet játékosaink követtek el. A csereként beszálló és már idén többedjére a Kaszások ellen jó teljesítményt nyújtó Micev törte meg a rossz sorozatunkat egy sikeres távolival. Sőt, a mindössze 19 éves játékosunk újabb 5 pontot termelt, amit Csaba két büntetővel megtoldott, így 27-21-re vezettünk a negyed utolsó támadása előtt. Ekkor azonban az amerikai légiós Rosemond gondolt egyet, és madártávlatból, labdavezetésből süllyesztett el egy demoralizáló hárompontost az övéinek, felzárkózva 27-24-re. 
A második negyedet a szezonban oly sokadjára kiemelt perc/pont “számokat” hozó Kelemen nyitotta egy hárompontossal. A folytatásban gyakorlatilag felváltva estek a kosarak, mindkét fél felettébb látványos és eredményes támadójátékot mutatott be. Bár többször volt 5 pontos előnyünk, a vendégek rendre visszaverték a meglépési próbálkozásainkat. Sőt, Bencsik 2+1-es akciója után előbb újra egál lett, majd hiába jött a csereként hasznosan pályára lépő Varga Balázs szép egyéni alsó posztos kosara, a Rosemond-Puszta hátvéd páros jóvoltából már a Kaszások ment 5-el (47-52). Horváth Kristóf ziccere után alakult ki végül a két csapat egymás elleni meccseire eddig nem jellemző pontgazdag, 49-52-es eredmény. 
A nagyszünetet követően a színvonal illetve az iram nem hogy alább hagyott volna, hanem mindkét csapat extra energiákat mozgósítva, nyugodtan le lehet írni, egy osztállyal magasabb szintre emelte produktumát. Gyakorlatilag fej fej mellett haladt a két társaság, igaz csapatunknak megint akadt egy 5-6 pontos előnye a negyed vége felé járva, de azt az addig igen haloványan teljesítő Vámos, két mértani triplával egalizálni tudta (71-71). 
A záró felvonásban sejthető volt hogy nem kis izgalmak várnak a felekre. A hangulat feszült volt, nézők hiányában is abszolút “playoff feeling” szintre hágott. Részünkről 73-73-nál előbb a korábbi válogatott Horváth Ákos, majd Horváth Kristóf egy egy hárompontosa adta meg a lökést a győzelem felé. A Kaszásoknál Vámos a harmadik tripláját is bedobta ugyan, de az óriásit küzdő Ivosev illetve a nagyon agilisan játszó Mészáros dupláival 83-76-ra csapatunk vezetett. A vendégek azonban utolsó leheletükig küzdve próbáltak “tűzközelben” maradni a két csapat közti differenciát illetően, sőt Varga Dániel közelije után már csak 83-81-re vezettünk. Surmann Gábor időkérésre kényszerült, mely után először Horváth Kristóf, majd Kelemen és Horváth Ákos is “clutch” kosarat szerzett a periméteren túlról. Hiába volt közben Pusztának is válasza szintén egy sikeres távoli dobás keretein belül, az őrült izgalmas végjáték, nagy taktikai csata, és büntetőzésből most a Megyeri Tigrisek jöttek ki győztesen. Ezzel a csapat megérdemelten harcolta ki a mindent eldöntő harmadik mérkőzést mely jövő hét szombaton 17.00-ás kezdettel lesz megrendezve Óbudán. 
Összesítésben az állás: 1-1 

Surmann Gábor: Először is gratulálok a srácoknak, úgy érzem nagy gátat törtünk ma át, amiből jövő héten profitálhatunk. A mi szemszögünkből a történet nem változott… Az elsőt “hárítottuk”! Amivel a Kaszások is eggyel közelebb került ahhoz a bizonyoshoz… Az összképet nézve, vagyis a jövőbe tekintve úgy gondolom a nyomás újra a riválisunkra került, legalábbis a hazai pályával együtt járó “teher” mindenképp. Szerény véleményem szerint ez egy “piros szagú”, rendkívül fizikális összecsapás volt, két remekül felkészített gárdával, mely jó propagandája volt ennek a megerősödött zöld csoportnak. A győzelmünkhöz kellett pár változtatás a korábbiakhoz képest, s maradt a tarsolyunkban még olyasmi, hogy ezen a mezsgyén tovább haladva győzni tudjunk Óbudán. Gratulálok mindkét félnek, de főleg srácainknak, akik komoly emberségről is tanúbizonyságot tettek ma. Jövő héten igazi “Win or Go home” meccs lesz, amit mi már most elkezdenénk, annyira várjuk. Végezetül ezúton is szeretnék gratulálni a Pápa kosárlabda csapatának a döntőbe jutáshoz. Egy ilyen erős Ceglédet legyőzni gyakorlatilag ember feletti performansz. Hajrá Újpest!