NB1B: Fájó vereség Bonyhádon
Felnőtt csapatunk két kulcsjátékosa nélkül elszenvedte idénybeli második vereségét az NB1-ben, és visszacsúszott az ötödik helyre.



Csütörtök este a korábban a 3. fordulóból elhalasztott bonyhádi kirándulás várt ránk, finoman fogalmazva sem a legideálisabb előjelekkel karöltve. Ugyanis a múlt heti csapat összetételünkhöz képest az amerikai irányítónk mellé a másik egyes poszton játszó, a Cegléd ellen ragyogó teljesítményt nyújtó Ondima Olivér sem állt rendelkezésre. – Így kissé megfogyva bár, de törve nem – indultunk útnak a veretlen riválisunkhoz, a számtalan fiatal tehetséget az NB1-es Paksi Atomerőműből visszajátszató Bonyhád ellen.
A mérkőzést sajnos csapnivalóan, nem hozzánk méltó módon kezdtük, és már a 2. (!) perc elején időt kellett kérnie Surmann Gábor vezetőedzőnek. Első kosarunkat rögtön ezt követően csapatunk kapitánya Csaba szerezte a periméteren túlról. 15-5-ig a Bonyhád tartotta az elején villámgyorsan megszerzett 10 pontos fórt, amikor is a társaság elkezdett végre kosárlabdázni azon a hőfokon, ami általában jellemző ránk. Védekezésünk ugyan korán sem volt rendben, viszont támadásban remek ritmust kaptunk el, jó helyzeteket választottunk ki, és rendre értékesítettük is őket. A Csaba Gyuri-Horváth Ákos-Kelemen Balázs trió is “berámolt” egy-egy, illetve utóbbi két hárompontost, amit kiegészített Varga egy tetszetős közelivel, így egy 0-15-ös “futással” már mi vezettünk (15-20). Jött is a hazai vezetőedző menetrend szerinti időkérése, ám a folytatás számunkra alakult kedvezően első látszatra. Az estén nagyon hasznosan és nem kevésbé eredményesen játszó Kelemen újabb távolit süllyesztett el a házigazdák terhére, amivel már 18-25-ös előnyt birtokoltunk. A Bonyhádiak eközben riadót fújtak, és az NB1-es Atomerőműből többen lejátszó fiatalok közül Gulyás lépett elő, akinek vezérletével 29-27-re megfordította a mérkőzést a Bonyhád csapata.
A második negyedet pont az első játékrészt egy triplával lezáró, és nyitásként egy újabbat értékesítő Gulyás indította. Ezt követte Gébert és Verasztó kosarai, amire tőlünk egyedül csak a rutinos korábbi válogatott játékosunk Horváth Ákos válaszolt. Dorogi kosara azonban újra majdnem 10 pontos különbséget jelentett a két fél között. Mi egy újabb időkéréssel próbáltuk megtörni a nagyobb rotációval és magassági fölényben játszó hazaiakat. Srácaink megint szépen fel tudtak zárkózni a Bonyhádra, Csaba két hárompontost is értékesített, illetve a roppant harcosan játszó fiatal játékosunk Micev pontjaival lényegében egál félidőt zártunk (49-48).
A második félidőt egy hasonló, mint az első félidőben mutatott támadójátékkal, és szigorúbb védekezés reményében igyekeztünk elkezdeni. Dr. Franczva kosarával magunkhoz is ragadtuk a vezetést, no de ami utána jött, az egyrészt megmagyarázhatatlan, másrészt pedig majd hogy nem megsemmisítő hatást váltott ki a társaságban. A Bonyhád ugyanis úgy rohant át rajtunk egy 24-0 (!) etappal, mint Usain Bolt a teljes mezőnyön 2009-ben a Berlini világbajnokságon. A Bonyhádnál lényegében a “bab is hús” volt ezen időszakban (melyhez nagyban asszisztáltunk), hat darab hárompontos értékesítettek. Hiába próbáltuk őket megtörni, egyszerűen ellenállhatatlan volt a hazai társaság. 73-50-nél vezetőedzőnk időkérése után a csapat még az estén masszív dupla duplát hozó fiatal Varga jóvoltából kerek 20 pontosra kozmetikázta a különbséget a negyed végére.
A záró felvonást egy védekezés váltással, amolyan minden mindegy alapon kezdte el a csapat. Az embertelen mélységbe kerülő együttesünk pedig alázatos munkával, hihetetlen energiákat mozgósítva a pályán lépésről lépésre kezdte ledolgozni tetemes hátrányát az akkor már a győzelmet bőven a saját zsebükben érző Bonyhádiak ellen. Védekezésünk kizökkentette, pontos precíz és gyors támadásaink pedig egyenesen elbizonytalanította az azelőtt nem is sokkal még extázisban játszó vendéglátókat. A 38. percben Kelemen sarok triplája már egy labdán belüli távolságra hozott minket (82-80). Ezt követően azonban hiába maradt ki Bonyhád kísérlet, és hajszoltuk bele őket újabb eladott labdákba, háromszori esélyünk ellenére sem egyenlíteni, sem pedig megfordítani nem tudtuk a mérkőzést. Egy perccel a vége előtt ráadásul egy hatalmas hibát követően nem zártunk ki büntető dobáskor, amit az ellenfél a lepattanó megszerzése után nem sokkal Gulyás jóvoltából triplára váltott, így 45 másodperccel a vége előtt 85-80-at mutatott az eredményjelző. Az ellentámadásból Horváth Ákos klasszisa kellett ahhoz, hogy 85-83-ra felkapaszkodjunk amivel újabb esély nyílt számunkra. 20 másodperccel a vége előtt taktikai faultot követtünk el, amely után a hazaiak rutinos centere két büntetőt dobhatott. Mivel mindkét büntetőt elhibázta, esélyünk maradt hogy egyenlítsünk, adott esetben egy triplával magát a mérkőzést is megnyerhessük. Az utolsó támadás Horváth Ákosra várt, aki egy betörést követően védőjét lerázva előnyt szerzett, és a rásegítő védő mellett Vargát hozta helyzetbe, akit felettébb véleményes mozdulattal s körülmények között választották el a labdától nagy tumultus közepette. Játékvezetők néma sípja után így az egyik hazai játékoshoz került a labda, akit 0,1 mp-vel a vége előtt még faultoltunk. Végül 86-83-ra alakult ki a végeredmény.
Összegezve: Az első félidő teljesen kiegyenlített küzdelmet hozott a remek erőkből álló Bonyhád ellen. A harmadik negyed rövid (ám de végzetesnek tűnő) zárlata ellenére a negyedik negyedben egy nem mindennapi “comeback-et” produkáltak fiaink, akiknek ezen teljesítményére az egész egyesület jogosan büszke lehet házon belül. Egy labdás meccset nem sokan tudtak volna kihozni -23-ról, főleg nem 11 perc játékidő alatt, bár kétségtelen az is, hogy a -23 okát is ki kell és ki is fogják majd elemezni a mieink. Csapatunk sohasem volt arról híres hogy “bebújjon” bizonyos dolgok mögé, de az mégsem elhanyagolható, ahogy visszajöttek a játékosaink a mérkőzésbe a két irányító játékosunk nélkül is. A mennyiség, minőség, magassági fölényt illetve a hazai pálya előnyét mind mind élvező Bonyhád ellen ez mindenképpen megsüvegelendő.
Egyénileg: Akik részese voltak a nagy feltámadásnak, mind mind dicsérhető. Sőt, kalap lengetést érdemelnek. Viszont ha egyénileg is nézzük, akkor részünkről mindenképp a fiatal Varga Balázs az aki viszi a pálmát. 18 pont, 15 lepattanó dupla dupla, 32-es teljesítmény index. Mellette Kelemen Balázs 17/15 pont, 8 lepattanó, 28 VAL teljesítménye az amit ki lehet emelni, mindezt padról érkezve a pályára.
Surmann Gábor: “Gratulálok először is a Bonyhádnak a győzelemhez, viszont azoknak a játékosaimnak is (közte három fiatallal nagy örömömre) , akik mínusz 23-as hátrányból egylabdás mérkőzést csináltak a végjátékban. Jelen helyzetben, mikor úgy játszunk, mint egy futballcsapat kapus nélkül, ebben a felállásban sajnos ennyi volt, még ha csak hajszál választott el minket a “csodától”. Végezetül szeretném a hazaiak játékosának, Somogyfoki Szabolcsnak és családjának őszinte részvétünket kifejezni az egész Megyeri Tigrisek Sportegyesület nevében. Sok sikert kívánunk ellenfelünknek, magunknak pedig mielőbb újra egy teljes csapatot!”