NB1B: SOKAT ÉRŐ GYŐZELEM SOPRONBAN
Az NB1B Zöld csoport soron következő 11. fordulójában felnőtt csapatunk a SMAFC otthonában vendégeskedett. A mérkőzésen sérülés, illetve betegség miatt nem léphetett pályára a Szentirmai-Antóni duó, de hazai oldalon is akadtak hiányzók. Ennek ellenére az ezt megelőző fordulóban a Kecskemét ellen aratott fölényes sikerünk után bizakodva keltek útra vasárnap játékosaink a hűség városába.
A hazai gárda évek óta “legendásan” erős hazai pályával bír, s az utolsó mérkőzésükön az addigi veretlen Cegléd gárdáját fektették két vállra nem akármilyen mérkőzésen. Így egy meglehetősen izgalmas kirándulás várt fiainkra.
Az első negyedben rögtön egymásnak is esett a két gárda, és felváltva szerezték a kosarakat. A Horváth-Varga kiváló centerkapcsolata után utóbbi indította el a pontok sorát a derbin, amire a hazaik spanyol légiósa, Fernandez válaszolt egy közelivel. A saját nevelésű Pollák triplát vágott a második támadásunkból, amire a SMAFC és egyben az egész liga legponterősebb játékosa Füzi válaszolt hasonlóképpen egy demoralizáló “step back” hárompontossal. 12-12-ig ez így is folytatódott, melyet látva félő volt, hogy ha ez ebben a mederben fog tovább menni, akkor könnyen alul maradhat csapatunk. A SMAFC ugyanis több, mint 90 dobott pontot átlagol az “oroszlánbarlangukban”, és látva a korábbi mérkőzéseiket, nem érdemes “All Star” jellegű (sok pontos) partit játszani velük. Ezt követően azonban elkezdett a csapat szigorítani a védekezésén, illetve a Varga-Horváth duó mintha a legtermészetesebb lett volna, úgy helyezett el 1-1 hárompontost center létükre, amivel sikerült picit meglépnünk. Sőt, a padról ismételten remek egyéni teljesítmények jöttek már ekkor is, és az estén már a kezdettől megállíthatatlannak tűnő Rosemond, illetve a sokoldalú produktumot hozó Bea jóvoltából már kerek 10 pontos fórunk lett hirtelen. Papp még a végén egy figyelmetlenséget kihasználva szerzett egy kosarat a SMAFCnak, de így is 18-26-os vendég előnyt mutatott az eredményjelző.
A hazaiak kezdték jobban a második negyedet, sőt…Füzi duplája, majd Heiszenberger két rövid időn belül jegyzett triplájával villámgyorsan felzárkóztak hozzánk a hazaiak. Eközben Rosemond büntetőivel, illetve Katona közelijével próbáltunk a hazai rohammal lépést tartani. Csátaljay azonban még egy hárompontost szerzett az övéinek, amely után Surmann Gábor vezetőedző időt kért, megpróbálva kizökkenteni a már a közönsége által is “behergelt” vendéglátókat (29-30). Sajnos azonban rögtön egy eladott labdával folytattuk, melyet Füzi “köszönt szépen”, és a ziccere után a mérkőzésen előszőr (és mint később kiderült utoljára) vezetett a hazai csapat (31-30). Gondjainkat csak tetézte, hogy a centereink már 3-3 személyi hibával rendelkezdtek, felettébb véleményes játékvezetői ítéletek sorai után. A nehézkessé vált helyzetben az előbb már említett Katona-Rosemond duó kezdte elállítani a “vérzést”, mely stabilitást és nyugalmat adott a csapatnak. Utóbbi ráadásul a negyed végén még egy lapáttal rá tudott tenni az amúgy is megsüvegelendő első félidős teljesítményére, s köszönhetően többek között neki visszaállítottuk a 8 pontos differenciát a félidőre (37-45).
A harmadik negyedet kissé fásultan kezdték játékosaink, a Smafc pedig a hazai pálya minden előnyét élvezve egyre jobban kapaszkodott ránk. Míg az ő oldalukról a Füzi-Kovács páros tolta a szekeret, addig újpesti részről legfőképp a rutinos Horváth Márton tűnt ki leginkább. 52-56-os állásnál Katona lépett a csapat élére, és egymaga futott egy 8-0-s sorozatot csapatának, amivel újra 10 pont fölé tornáztuk a különbséget. A negyedből már csak 15 mp volt vissza, amikor a hasznosan játszó Kelemen szerzett szemfülesen egy labdát Füzitől. A hazaiak játékosa egyből taktikai faultot használt, ám a szabályoknak megfelelően sportszerűtlent kapott, s mivel már volt egy ilyen neki a mérkőzésen, így számára idő előtt véget ért a találkozó.
A záró felvonást 12 pontos előnyről kezdhettük. Félő volt azonban, hogy a Smafc a legjobbjuk elvesztése után olyan energiát és szikrát kapnak, amivel a felzárkózásuk esélye megnőhetett. Nos ez be is igazolódott, már azonnal az első támadásból Fernandez triplája megadta az alaphangot a házigazdáknak a jó folytatásra. Hozzá csatlakoztak még páran, s lépésről-lépésre jöttek vissza a mérkőzésbe. Nagy szerencsénkre, amikor nagyon kellett mindig volt valaki nálunk is, aki hozzá tudott tenni egy-egy fontos kosarat a sikerhez vezető úton haladva. A hazaiak elismerésre méltóan a végletekig küzdöttek a felzárkózás/kiegyenlítés reményében, ami 30 másodperccel a vége előtt a jól játszó hazai center Kovács közelijét követően érződött a legközelebbinek. A kosár után 75-78-nál már csak “egy labdás” távolságra volt tőlünk a Sopron. Jött azonban Horváth Márton, aki egy remek egyéni akciót követően lényegében lezárta a találkozót az övéinek (75-80). Kovács még egy büntetőt értékesített ugyan, de a letámadásukat kijátszva Rosemond “ajtó-ablak” helyzetet váltott még kosárra Varga passza után, kialakítva a rendkívül fontos és azt gondoljuk megérdemelt 76-82-es vendég győzelmet.
Surmann Gábor: Mindenek előtt gratulálok a csapatomnak, ez megint egy igazi férfi munka volt a javából. Külön büszke vagyok a játékosaimra amiatt, hogy minden külső körülményt kizárva kosárlabdáztak, szó nélkül eltűrtek mindent, még ha ez roppant mód nehéz is volt mérkőzés közben esetenként. Célunk közül több dolgot is sikerült megvalósítanunk, mely elengedhetetlen volt a sikerhez. Ilyen volt például a kulcsembereik limitálása, a lepattanó csata megnyerése, illetve a 80 kapott pont alatt tartani őket. Nagyon készültünk rájuk, hisz Sopronba nem győzni jár a csapatok többsége. A többit amit mérkőzéssel kapcsolatban mondanék azt inkább magamban tartanám, ugyanis szeretnék a jövő héten is meccselni. Jó hazautunk lesz az egyszer s mind biztos. Hétfőtől pedig dolgozunk tovább. Kellemes Mikulást mindenkinek előre is.
Statisztika:
https://hunbasket.hu/merkozes/x2122/hun2b/hun2b_786
