Recap
Felnőtt csapatunknak a mérkőzést megelőzően nem kisebb volt a tét, minthogy egy esetleges újabb győzelemmel kivívhatja a jogot arra hogy NB1/B bajnoki döntőt játszhasson története során először.
A mérkőzés első kosarát az energikusan kezdő vendégek szerezték meg Berneczei jóvoltából, amire Katona válaszolt a mieink részéről rögvest. A zsúfolásig megtelt kiscsarnok publikuma az 5. percig teljesen kiegyenlített küzdelmet láthatott a pályán, Varga szép egyéni akcióját követően 8-7-et mutatott a kijelző. Ekkor fiaink fokozatot váltottak, és a Katona vezette csapatunk 24-16-os előnyt alakított ki a negyed végére. Bedobó-irányítónk egymaga 14 pontig jutott ebben a szakaszban (összesen pedig 27 pontig amivel a mezőny legeredményesebbje lett), és látszólag megállíthatatlannak tűnt a Győriek számára.
A második negyedet a fiatal saját nevelésű, és nagyon hasznosan beszálló Nagy Gergely pontjaival nyitotta meg a csapat. A védekezésünk rendkívül hatékonyan működött, a Győr kulcsembereinek gyakorlatilag minden négyzetcentiméterért meg kellett küzdeniük a szoros őrizet mellett. Támadásban pedig gördülékeny, felszabadult játékot láthatott a kilátogató szépszámú hazai nézősereg. Ennek eredményeként a 19. percben már közel 20 ponttal vezetett az együttesünk (47-29). Játékosaink azonban idő előtt vonultak fejben a nagyszünetre, amit a kiváló vendég csapat köszönt is szépen, és egy 1-8-as “villámszakasszal” belátható távolságon belülre zárkóztak vissza (48-37).
A második félidőt a vendégek kezdték jobban Geiger és Gosztola pontjainak köszönhetően. A mieink azonban főként az alsó posztos játékokra építve, közeli kosarakkal igyekeztek építkezni. Varga ebben jeleskedett, amihez jött még egy már már megszokott Pollák tripla is. A különbség így újfent kétszámjegyűvé vált s elérte a közte 16-ot is (61-45). A negyed hátralevő részében a koncentráció ismét apadni kezdett, és a mérkőzést egy percig fel nem adó vendégek Hágen és Gosztola jóvoltából folyamatosan dolgozták le a hátrányukat. A negyed végére ugyan maradt még 7 pont a lila fehér előnyből, de teljesen nyílttá vált a mérkőzés végkimenetele (64-57).
A záró felvonás finoman szólva sem kezdődött jól számunkra. A vendégektől Hágen extázis közeli állapotban játszott, és az ő zsinór 7 pontjára csak Pollák tudott válaszolni a mieink részéről. 66-64-nél jött is a hazai időkérés Surmann Gábor vezetőedzőtől. A hazai szurkolók ekkor kiválóan megérezték azt hogy itt bizony minden addiginál nagyobb támogatásra van szükségük a játékosainknak. A mieink többek között ennek is, de látszólag rendezni tudták a sorokat a folytatásra, és egy 6-8 pontos hazai előny állandósulni látszódott. Az áttörést Antóni hárompontosa hozta meg a csapatunknak. Erre ugyan Lógár még válaszolt közelről a túloldalon, azonban az Antóni mellett a második félidőre jelentősen feljavuló Széphelyi is “berámolt” egy hárompontost a vendégek terhére. 88-75-nél eldőlni látszódott a találkozó 3 perccel a vége előtt. Gondjaink közben azért adódtak azáltal hogy előbb a védekezés egyik alappillére Horváth, majd nem sokkal később Talley is a kipontozódás sorsára jutott. A Győr egy időkérést követően mindent egy lapra feltéve próbált még visszakapaszkodni, Bakon triplája után 40 másodperccel a vége előtt még 6 pontra vissza is jöttek. De közelebb már nem tudtak, a végeredményt Széphelyi büntetője állította be, mely 91-84-re végződött egy felettébb színvonalas összecsapáson. Csapatunk azt is elbírta hogy a csapat kezdő irányítója, Pongó nélkül kellett hogy játsszon ismét, illetve mint ahogy azt fentebb említettük hogy az utolsó percekben Horváth Márton és Talley is a kipontozódás sorsára jutott. Csapatunk ezzel a kollektív (ahogy ez a statisztikában is kiolvasható), igazi csapatmunkával megszerzett győzelemmel klubtörténeti sikert ért el, és megérdemelten 3-0-s összesítésben vívta ki a döntőbe jutást. Az ellenfelünk az alapszakasz győztes Ceglédi KE együttese lesz, ahol a párharc az egyik fél harmadik győzelméig fog tartani. Az első mérkőzést idegenben játssza majd a csapat, melynek időpontjáról tájékoztatni fogjuk szurkolóinkat amint ismerté válik.
Surmann Gábor : “Hát most igen nehéz megszólalnom, rengeteg minden kavarog a fejemben… Az első és legfontosabb… hatalmas gratuláció a játékosaimnak, végtelenül büszke vagyok rájuk, ahogy a stábomra is, illetve mindenkire a klubbon belül, aki hozzátett e szép klubtörténeti sikerhez. Rendkívül hálás vagyok a feleségemnek, s a családomnak a szüntelen támogatásukért. Továbbá most ott folytatnám, hogy a szurkolóinknak is hálával tartozunk, akik a teltház mellett “libabőrös” hangulatot teremtettek és átsegítettek minket a holtponton. Öröm volt látni ezt a rengeteg gyerkőcöt fülig érő szájjal a végén, már csak emiatt is érdemes csinálni ezt az egészet. Magáról a mérkőzésről… a rendszer ismét nagyon jól működött az első félidőben, hiszen közel 20 ponttal vezettünk, illetve a lepattanókat uraltuk. Aztán a saját hülyeségeink miatt visszahoztuk a Győrt a mérkőzésbe, ráadásul ellenfelünknél megint nem várt extrát játszott két “peremember” is, akiknek gratulálok ezúton is. A 32. percben már csak mindössze 2 pontos előnyünk volt, amikor is az eddigi tendenciát folytatva újra tudtunk váltani és mindig volt, akinek helyén volt a szíve és lökött a szekerünkön. Játékosaim remek versenyzők, amit ma is bizonyítottak. Az újbóli kétszámjegyű előnyünk pedig már kitartott a végéig. Hihetetlen nehéz mérkőzés volt, és a vendégek bebizonyították, hogy nem a véletlen műve volt az elődöntős részvételük. Kívánom nekik, hogy szerezzék meg a bronzérmet, Kertész Dániel kollégámnak pedig külön gratulálok az idei munkájához. A két 3-0-s párharcunk azt gondolom önmagáért beszél, rengeteget fejlődött a csapatom. És azt sem szabad elfelejteni, hogy az utolsó két mérkőzésünket az első számú irányítónk nélkül voltunk kénytelenek megvívni, ami még értékesebbé teszi ezt a sikert. Nagyon várjuk a finálét, de most még ünnepelünk egyet, amit maximálisan megérdemel a csapat. Hajrá Újpest!”
