Recap
Felnőtt csapatunk péntek este az osztályozó második mérkőzésének keretein belül fogadta a Pápa együttesét a Bajzában. Mint köztudott volt, az első mérkőzésen fölényes, 29 pontos győzelmet arattak fiaink idegenben, így megnyugtató előnyről várhatták a visszavágót.
Az első negyed és mondhatni az egész első félidő kísértetiesen hasonlított a szerdai idegenbeli találkozóra, azonban most a támadógépezet is akadozott ellenben az akkor egy félidő alatt szerzett 49 ponttal szemben. Csapatunk lassan és körülményesen támadott, és játékosaink bosszantó hibák tömkelegét vétették sorjában. Az igazsághoz hozzátartozik, többen mélyen a tudásuk alatt teljesítettek csapatunk játékosai közül, s mintha már az elejétől fogva a végét várta volna a társaság nagy része a tetemes összesített előny birtokában. Ennek nem lehetett más az eredménye, mint sem egy jelentős hátrány begyűjtése rögtön egy félidő alatt. A 17. percben már kerek 20-al vezetett a vendég együttes (27-47), népes szurkoló táborunk vérnyomása pedig egyre csak emelkedni kezdett. A nagyszünetig még faragni tudott a csapat kicsit a hátrányból, de a 33-48-as vendég vezetés intő jelet adott arra hogy a feljutásra készülő mieinknek még valamit alkotni kéne ennek érdekében a második félidőben. Dobószázalékunk pocsékra sikeredett, illetve alul maradtunk olyan akarati tényezőn (is) múló statisztikai számokban mint például a lepattanó. </>
A harmadik negyedet már jobb felfogásban kezdték játékosaink, azonban hiába dolgoztak ki rendre tiszta dobó helyzetet, valamennyi ki is maradt ezen kísérletek közül. Így a védekezésünk hiába állt össze, a 15 pontos Pápa vezetés állandósulni látszódott a felek között. Ez nagy részben a Koma-Sonyák ellenállhatatlan játékának volt köszönhető (49-64) Előbbi 29 , utóbbi 26 pontig jutott a mérkőzés végére.
A záró felvonás forgatókönyve figyelve az első mérkőzésen szerzett tetemes előny őrzése jegyében volt várható. Koma és Sonyák kívülről szerzett kosarai után már majdnem ismét 20 pont lett közte. Szűk négy perccel a vége előtt 60-76-nál a második félidőre jelentősen feljavuló (és 26 pontig jutó) Katona fújt riadót az övéinek, és mellé csatlakozott az amerikai Talley is aki 17 pontot szórt csak a második félidőben. Csapatunk egészpályás csapdás védekezésre váltott, ami az egyre inkább fáradni látszó vendégeknek nagyon nem ízlett. Ráadásul Komát kiállították az Antónin elkövetett szabálytalansága miatt. Igaz hazai részről a Varga-Széphelyi duó fejezte be időt előtt a mérkőzést kipontozódás miatt. Csapatunk egy elképesztő hajrával 17-3-at “futott” , s egy labdára visszajött a vendégekre 1 perccel a vége előtt. Ezután egy véleményes személyi hibát ítéltek csapatunk ellen, a két büntetőből egyet értékesített Kocsis (77-80). Támadhatott csapatunk az esetleges egyenlítésért, Katona azonban rossz döntést hozott, a lerohanásból pedig Sonyák ziccerével szertefoszlatta a hazai győzelmi reményeket (77-82). Varga ugyan visszahozta újra 3 pontos távolságra az újpesti gárdát (79-82), de a taktikai faultot követően Sonyák keze nem remegett meg. Így egy nagy hajrával, szoros vereséget (79-84-re) szenvedett csapatunk, de összesítésben magabiztosan hozta a párharcot 183-159 arányban amivel sikerült kivívni a hőnáhított feljutást. Kis szerencsével ez a mérkőzés is meglehetett volna, de ami fontosabb, egy percig nem forgott veszélyben az összesített siker. A mérkőzést végét jelző dudaszó után egy hatalmas fieszta indult a csarnokban ahol játékosaink közösen ünnepeltek együtt a szurkolókkal. Megannyi közös kép készült illetve aláírás és relikviák cseréltek gazdát, a megszámlálhatatlan fülig érő gyerekszáj mellett. Óriási gratuláció a csapat minden egyes tagjának , beleértve a szakmai stábot is, illetve a vezetőséget. Ugyanis nagy büszkeséggel tölti el az egyesületet, hogy történelmi sikerként elkönyvelve az ÚJPEST-MT MEGYERI TIGRISEK kivívta a 2022/23-as idényre az NB1/B Piros csoportos indulási jogot magának. Szép volt fiúk, ti vagytok a legnagyobbak.
Surmann Gábor: “Először is gratulálok a Pápának a mai győzelemhez, nagyon odatették magukat le a kalappal előttük. A szakmázás részébe nem mennék bele hiszen azt gondolom ennek nincs most itt helye és értelme. Nyilván nyerni szerettünk volna, de azt hiszem ilyen boldog egyikünk sem volt még soha vesztes meccs után. Most sokkal inkább arról beszélnék, hogy köszönetet mondjak mindenkinek, aki bármilyen szinten is, de részt vett ebben a csodálatos feljutásban. Köszönöm a játékosaimnak az egész éves munkájukat és ezt a nagyon szép sikert, amit együtt elértünk. Hosszú és nehéz út vezetett idáig, de azt hiszem megérte csinálni. Egy életre megjegyzem ezt a “rostert” magamnak. Nekem őszintén ők a “bajnokok” és a legjobbak! Továbbá köszönöm a szakmai stábom, kiemelten Péter testvérem és Gábor alázatos segítőkészségét. Köszönöm családomnak, drága feleségemnek a töretlen támogatásukat. Köszönöm a tulajdonosi körnek, hogy így bíznak bennem, és hogy alárendeltünk mindent ennek a projektnek, ahogy a háttérszemélyzet, illetve az iroda is nélkülözhetetlen résztvevők voltak. Végezetül hálával tartozunk a most is szuper hangulatot varázsoló népes közönségünknek. Azért a közegért éri meg dolgozni napról-napra, amely kialakult körülöttünk. Felejthetetlen marad a mérkőzés utáni ünneplés. A siker közös, mindenki bele tette azt amit kellett, hiszen e nélkül ez nem jött volna össze. Most 1-2 nap pihenő következik nekem is, hogy aztán gőzerővel neki lássunk a jövő szezon kialakításának. Minden szempontból azon leszünk, hogy stabil újoncai legyünk majd a piros csoportnak. Jómagam kellemes pihenést kívánok mindenkinek a nyári szünetre. Jövő szezonban találkozunk, folytatjuk! Hajrá Lilák”
